Reggel végiggondoltuk, hogy az előző nap milyen kemény volt. Hihetetlen amit a két Pajero, meg a BFGoodrich gumik kibírtak. Sok autó ért még be éjjel kisebb-nagyobb sérülésekkel, az egyik a sóstó medrében fel is borult.

Ma egy tulajdonképpen nem is létező országon mentünk végig, a Marokkó fennhatósága alá tartozó Nyugat-Szahara történetét érdemes elolvasni, mondjuk a Wikipédián. Arra számítottunk, hogy kunyhókban lakó és rongyokban járó embereket fogunk látni, ehhez képest ugyanolyan körülmények vannak, mint odaát. Erre a területre is igaz, ami Marokkóra: Afrika Svájca. A legtöbb helyen jobb út van, mint amilyenen például Budapestről Pécsre el lehet jutni, és térerő is van a legtöbb helyen. A gázolaj literje kb. 100 Ft-ba kerül...

Smarából először Laayounéba mentünk, ahol egy elég trükkös feladvány várt ránk. Egy helyi hentes házához képest volt megadva a pont, amit meg kellett találnunk. Az utcába érve a rendőröknél érdeklődtünk, akik 5 euróért pár perc múlva elénk hozták a megriadt urat. Elnézést!

Még reggel kicseréltem a Pajeroban a légszűrőt a borzasztó szerda és péntek után. Eredetileg egy tartalékot hoztunk, de figyelembe véve, hogy még féltávnál vagyunk és most jön a neheze, megpróbáltunk szerezni egyet. Laayounéban találtunk is egy alkatrészboltot, ahol épp nekünk való nem volt, de a tulaj gyereke azonnal elbringázott hozni egyet. Pár perc múlva eredmény nélkül tért vissza, ezért tettem még egy próbát a szomszéd boltban is. Ott főleg olajak és gumik voltak, de kérésemre levette az eladó a polcról az egyetlen darab raktáron lévő légszűrőjüket, ami egy GYÁRI Pajero alkatrész volt! 150 Dirham, köszönjük szépen, viszlát.  

Nemsokára elértünk az óceán partjára, ahol ma le kellett jönnünk Dakhláig. Egy hajóroncsra volt festve az egyik feladat, de épp dagály volt, így ezt alighanem mindenki elbukta. A parti homokban sokan elakadtak, mi oda-vissza viszonylag simán átjutottunk. Itt már Floridával voltunk egy vonalban, de még mindig hátra volt 300 km déli irányban.

Meg kellett keresnünk egy termálfürdőt is, ahol le lehetett zuhanyozni a földből jövő forró vízzel.

Az esti cél helyszínén rengeteg autó volt elakadva, a mély sár miatt, mi ezt is megúsztuk.

Az utóbbi napok megpróbáltatásai után úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk Dakhlába, ahol egy nagyon kellemes szálloda van. Talán most lesz Bamakóig utoljára alkalmunk aludni, borotválkozni. Holnap átkelünk Mauritániába, a határon 6-8 órát kell várni.